Gyakran ismételt kérdések a nyugdíjbiztosításról

– Mit nevezünk nyugdíjbiztosításnak?

 A jogszabály szerint Nyugdíjbiztosításnak minősül az az életbiztosítási szerződés, melyre az alábbiak együttesen teljesülnek:

  • konkrét lejárattal rendelkezik, amely megegyezik a szerződéskötéskor aktuális jogszabályok szerinti nyugdíjkorhatárral (ez jelenleg az 1957 után születettek esetében a 65. életév),
  • szolgáltat a biztosított halála esetén, nyugdíjba vonulásakor, ha a biztosított a lejárat napján életben van, illetve, ha a tartam alatt legalább 40%-os maradandó egészségkárosodást szenved.

-Mi a különbség a szerződéskötéskori nyugdíjkorhatár és a tényleges nyugdíjba vonulás között?

A szerződéskötéskor aktuális nyugdíjkorhatár az a törvényben meghatározott nap, amely a kötvényesedéskor érvényben van. Jelenleg ez születési dátumtól függően 62-65 év között van, az 1957 vagy utána születők esetében pedig minden esetben a 65. születésnap. 
Előfordulhat, hogy valaki korábban válik nyugdíjassá (pl: nők 40 év munkaviszony után, rokkantsági nyugdíj), akkor a nyugdíjbiztosítás ebben az időpontban fog szolgáltatni. Továbbá előfordulhat az is, hogy változik a hivatalos nyugdíjkorhatár, és később tudsz csak nyugdíjba menni, mint azt a szerződéskötéskor a törvények kimondták. Ebben az esetben a biztosítás lejárata az eredeti, tehát a kötéskori nyugdíjkorhatár és a biztosító ekkor fog szolgáltatni, függetlenül attól, hogy aktív állományban maradsz.

-Ki köthet nyugdíjbiztosítást?

 Bárki aki, 18-65 éves kor közötti, magyar lakcímkártyával rendelkező magánszemély, aki fizet SZJA-t. (így jogosult a 20%-os adókedvezményre). 
További feltétel, hogy a Nyugdíjbiztosítást kötni szándékozó ne legyen még nyugdíjas, illetve rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban se részesüljön, valamint annak megállapítása se legyen folyamatban nála.

-Mi jelent az adókedvezmény?

 A nyugdíjbiztosításokra SZJA adójóváírást, azaz adókedvezményt vehet igénybe a szerződő, abban az esetben, ha fizet Személyi Jövedelem Adót. Az adókedvezmény viszont, mint a nevében is benne van, az adóból igényelhető vissza. Az adókedvezményt a Nyugdíjbiztosítások esetében nem kapjuk meg, hanem azt minden év végén jóváírják a Nyugdíjbiztosításunk egyenlegén.

-Van-e garancia a nyugdíjbiztosításokra?

A klasszikus vegyes életbiztosításoknál az éves 2-2,9%-os technikai kamatot, sőt esetenként a befizetett pénzt garantálni tudják az ügyfeleknek. A unit-linked módozatoknál szintén találhatunk különféle garantált eszközalapokat, tőke- és hozamvédelmet, illetve árfolyammaximum garanciát is. Garancia tehát igénybe vehető a Nyugdíjbiztosításokra, nem mindegy azonban, hogy melyiket választjuk.

-Hogy tudjuk igénybe venni az adókedvezményt?

A Nyugdíjbiztosítás szerződője minden évben az éves befizetések 20%-ával megegyező, de maximum 130.000 Ft adójóváírásra jogosult a szerződő által befizetett személyi jövedelemadó terhére. Az adókedvezmény az adott adóévben ténylegesen befizetett esedékes rendszeres díjakra, azon belül is a megtakarítási részre és a befizetett eseti díjakra vonatkozik, de maximum éves 650.000 Ft megtakarítási rész után vehető igénybe. Az adókedvezmény pontos összegét az éves adóbevallásban az életbiztosításokra vonatkozó részben kell feltüntetni, ehhez a biztosító minden évben igazolást küld az ügyfeleknek. Fontos, hogy a 3 féle nyugdíj megtakarítási formára (NyESZ, ÖNYP, nyugdíjbiztosítás) összesen igényelhető adójóváírás nem haladhatja meg évente a 280.000 Ft-ot!

-Mi történik a nyugdíjbiztosítás lejáratakor?

A nyugdíjbiztosítás akkor jár le, ha a biztosított eléri a szerződéskötéskor aktuális hivatalos nyugdíjkorhatárt, azaz jellemzően a 65. évet. Ekkor a Biztosító a megadott számlaszámra (biztosított számlájára) kifizeti a lejárat napján aktuális egyenleget, ami az évek során befizetett díjakból és az igénybe vett adókedvezményekből, valamint ezek hozamaiból elért befektetési értéket, költségekkel csökkentve jelenti. A Biztosító kifizetését semmilyen adó vagy járulékfizetési kötelezettség nem terheli. 
A nyugdíjkorhatár elérése előtt megszűnhet korábbi nyugdíjazás vagy 40%-ot elérő maradandó egészségkárosodáskor. A biztosító ekkor aktuális egyenleget fizeti ki az ügyfélnek. Maradandó egészségkárosodás miatti megszűnéskor a biztosító a fentieken túl, kifizeti az esetleges rokkantságra szóló biztosítási összeget, illetve ezen eseményre vonatkozó kiegészítők biztosítási összegeit is.

 -Mikor kell visszafizetni az adókedvezményt?

Az SZJA törvény szerint a Nyugdíjbiztosításra igénybevett adójóváírást 20%-kal növelt értéken kell visszafizetni, amennyiben:

  • a nyugdíjbiztosítás nem a feltételekben megjelölt nyugdíjszolgáltatással szűnik meg (ide értve a részvisszavásárlás esetét – akkor is, ha eseti díjból történik -, mint a szerződés részleges megszűnését), vagy
  • a biztosítási szerződést úgy módosítják, hogy a továbbiakban nem minősül már nyugdíjbiztosításnak.

-Lehet-e örökölni a nyugdíjbiztosítást?

A nyugdíjbiztosítások szolgáltatása illetékmentesen és a hagyatéki eljárás hatályán kívül kerülnek kifizetésre a kedvezményezett/ek részére, általában a bejelentést követő 2-3 héten belül. 
Fontos azonban, hogy ha nincs megjelölve kedvezményezett, akkor a törvényes örökösök jogosultak a biztosító szolgáltatására és a jogosultság arányát a hagyatéki eljárásban határozzák meg, így a kifizetés hónapokra, vita esetén évekre is elhúzódhat, tehát minden esetben javasolt kedvezményezett megjelölése.

18. életévét még be nem töltött kedvezményezett (vagy örökös) esetében a biztosítói kifizetés az állam által fenntartott gyámhatósági számlára történik és a gyám csak a gyámhatóság hozzájárulásával rendelkezhet a pénzösszeg felett!!

 -Mi történik, ha nem tudjuk fizetni a nyugdíjbiztosítást?

Ebben az esetben az ügyfél tudja szüneteltetni a díjfizetést. A legtöbb Biztosító társaság esetén erre a 2. vagy 3. díjrendezett év után van lehetőség. A díjszüneteltetett időszakra, az adókedvezményre nem jogosult az ügyfél.